„Amikor egy jó gondolatunk támad, akkor a Szentlélek Úristen látogat meg bennünket.”
Szoktunk e így „nézni, gondolni” jó gondolatainkra?! Megbecsüljük e őket? Vagy azonnal másra gondolunk, kevésbé jóra? Panaszkodunk, hogy nem kapunk kegyelmet; miközben nem figyelünk oda a jó gondolatokra és nem hallgatunk lelkiismeretünk szavára!!! Aki a „kicsit” nem becsüli, az ne várjon nagyobbat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése