A Belső Várkastély – a saját belső várkastély és annak szobái. (Összefoglalás.)
A Belső Várkastély életünk legértékesebb részletét, kincsét mutatja be, írja le, vagyis az Istennel való kapcsolatunkat. Nevezhetjük ezt imádságnak is. Hiszen az imádság nem egy-két perc, óra az életünkből, hanem felöleli életünk minden egyes részletét, helyzetét, aspektusát. (Isten jelenlétében élünk.) Így a Belső Várkastélyt is egy mérhetetlenül nagy épületnek képzeljük el, ami felöleli minden egyes ember egész életét, annak minden egyes részletét, térben és időben egyaránt; amiben benne van minden egyes ember tapasztalata és kapcsolata az Istennel. (Benne van a Szűzanya, minden egyes szent tapasztalata, benne van a valaha élt, a most élő és valaha is élő minden egyes ember tapasztalata és kapcsolata Istennel. Ahogy Keresztes Szent János Krisztusra vonatkoztatva írta: egy mérhetetlenül nagy bányarendszert képzeljünk el, amiben rengeteg kincs van, amit az idők végezetéig sem tudunk teljesen kimeríteni. (A Hegy! – ha valaki olvasta.) Végtelen nagy palota végtelen sok szobával, amit soha nem tudunk végigjárni. De nem is ez a feladatunk! Nem is az a feladatunk, hogy mindent kipróbáljunk, megtapasztaljunk és tudjunk! Nem is az a feladatunk, hogy egy második Szent Terézia legyünk, vagy egy másik szent másolata! Életünk feladata az, hogy a Belső Várkastély azon szobáit felfedezzük és belakjuk, amit nekünk készített az Úr. Fogadjuk el önmagunkat, amivé az Úr tenni akar bennünket! Tehát, például ne is akarjunk belépni a pápák szobájába, mert azt nem nekünk készítették! Egy szerzetes például ne akarjon belépni a házas emberek, a szülők szobájába, mert azt nem neki készítették. Ahhoz neki semmi köze. De fordítva is igaz: egy világi, családos ember ne akarjon mindenáron belépni a szerzetes szobába, mert azt nem neki találták ki. (Legfeljebb csak akkor, ha már házastársa meghalt, a gyerekeiről megfelelő módon gondoskodott, és Isten is szerzetesnek hívja.) A Belső Várkastély lényege tehát, hogy az Istennel való személyes kapcsolat által fedezzük fel és éljük meg saját élet utunkat, hivatásunkat, Isten akaratát. És mivel a Belső Várkastély végtelenül értékes, életünk lényege; ezért erre kell irányulnia életünk minden egyes más részének. A cél meghatározza az utat. Ha Istenhez akarunk eljutni, akkor az Istenhez vezető úton kell járnunk. Magunkra kell venni azokat a tulajdonságokat, erényeket, amiket Isten szeret, amik Istent jellemzik, amiket Jézus Krisztus megélt és tanított. (Ide még visszatérünk.)
Feladat 88: Tudatosítsuk magunkban életünk legfontosabb feladatát, az Istennel való kapcsolatunkat!
Feladat 89: Fogadjuk el Isten rólunk alkotott képét, saját hivatásunkat, élet utunkat!
Egy mindannyiunk által ismert személyen keresztül szeretném bemutatni a saját belső várkastély és annak lakásainak felfedezését. Marton Boldizsár Marcell kármelita atya életében ezeket a lakásokat figyelhetjük meg, amiket neki meg kellett élni, amik fontosak voltak lelki élete szempontjából: imádság, szemlélődés lakása; tanári, nevelői hivatás, amiket aztán a Kármelben is folytatott; szerzetesi, papi hivatás; a Szűzanya tiszteletének lakása; gyóntatói lakás; prédikáció tartás lakása; írói véna, lakás; lelkigyakorlat tartás lakása; kereszthordozás lakása – üldözöttség renden belül és azon kívül; öregkori betegségek szobája; hajléktalanság szobája; élete utolsó napjaiban pedig szinte már csak egyetlen lakásban volt: a halálos betegség szobájában, ahol az Úr már nagyon intenzíven tisztította a szenvedéssel és hívta magához: Készülj! Nemsokára találkozunk! Nemsokára belépsz a hetedik szobába! Marcell atya életében – szerintem, de biztosan lehetne még folytatni a felsorolást - ezek a lakások voltak fontosak, ezekben a lakásokban folyt a dialógus Isten és közte. Fontos, hogy mi is felfedezzük saját lakásainkat, saját belső várkastélyunkat. Fontos hogy azokban éljük meg lelki életünket. A gyónás és a lelki vezetés szempontjából is ezek a lakások, ezek az élethelyzetek a legfontosabbak számunkra. (Tehát most már nem hét szobában gondolkodunk, hanem kezdjük felfedezni a Belső Várkastély mérhetetlen nagyságát. De tovább kell bővítenünk elképzelésünket!)
Feladat 90: Fedezzük fel, hogy Isten mely szobákban akar velünk találkozni és beszélgetni! S azokba költözzünk be! S ahol nem akar velünk találkozni, onnan menjünk ki! Minek várnánk ott fölöslegesen?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése