187. Napi kovász - február 17. Mk 8, 34-9,1

Jézus egy lelki életi alaptörvényre tanítja meg apostolait és bennünket. Az egész Szentíráson végighúzódik a „két út” képe. (Gondoljunk az Első Zsoltárra. Gondoljunk arra, hogy a Szentírás szent emberei, prófétái folyton folyvást döntésre, választásra hívják fel a népet. Választanunk kell jó és rossz között; Isten törvényei és a bűn között.) Jézus önmagát teszi meg a döntés, a választás alapelvének. „Ha valaki követni akar…” Jézust kell választanunk. Jézus magatartását, tanítását, tulajdonságait kell magunkra venni. Jézus életét kell követnünk, megvalósítanunk. És ez a követés automatikusan azt is jelenti, hogy ami ezzel az úttal, választással összeegyeztethetetlen, azt ki kell vetnünk az életünkből. Ez önmegtagadást jelent, kereszthordozást, életünk látszólagos elvesztését. De nem ezeken van a hangsúly, hanem Krisztus követésén. Ez a legnagyobb érték az életünkben, ami mellett minden más eltörpül, viszonylagossá válik.