Jn 17, 20-26
Folytatódik a tegnapi evangéliumi szakasz. Értünk imádkozik Jézus.
Azért, hogy egyek legyünk. Azért, hogy az a szeretet legyen bennünk, ami a Szentháromságos Egy Istenben van. Azért, hogy mi is ott legyünk Istenben. Azért, hogy ne csak egymással legyünk egységben, hanem Istennel is.
Lélegzetelállító jövő előtt állunk. És ez a valóság. Ezen kell munkálkodnunk életünkben.
"Örök szeretet, tiszta láng, égj szüntelenül szívemben, és istenítsd meg egész lényemet örök tetszésed szerint, mely által életre és örök boldogságodba hívtál. [...] Szívemet csodálat árasztja el, hogy Te, az abszolút Úr, akinek senkire nincs szüksége, szeretetből így leereszkedsz hozzánk. Nem tudok eléggé csodálkozni, mikor ily szoros kapcsolatba lépsz teremtményeddel. Ez ismételten kifürkészhetetlen jóságodat dicséri. Mindig elkezdem ezt az elmélkedést, de sohasem fejezem be, mert lelkem teljesen elmerül Benned. Milyen boldogság a lélek teljes erejével szeretni, s még nagyobb mértékben szeretve lenni, érezni ezt, s egész lényegét tudatosan átélni -- nincs szó ennek kifejezésére." (Fausztina nővér Napló 1523)
VálaszTörlés