Jn 12, 1-11
Mária megkeni Jézus lábát. Júdás tiltakozik. Jézus pedig ezt mondja:
"Hagyd békén őt, hiszen temetésem napjára teszi. Mert szegények mindig lesznek veletek, én azonban nem leszek mindig veletek."
A mostani helyzetre is gondolhatunk. Vagy lesz még ennél is tragikusabb a Jézus nélküliség?
Ezért használjunk ki minden lehetőséget, hogy Jézussal legyünk!!!
(Valljuk meg őszintén!: Korábban túl pazarlóan bántunk időnkkel, energiánkkal, lehetőségeinkkel! Túl keveset voltunk Jézussal! Hányszor és hányszor vétkeztünk mulasztással! Megtehettük volna és még sem tettük! Hányszor és hányszor választottuk Jézus, a szentmise, a szentségimádás, a lelkigyakorlat, a lelki olvasmány, az imádság ... helyett a televíziót, a szórakozást ... !
Igen, legyünk egészen Jézusé. Legyünk egészen egyek vele. Hiszen az Atya Őbenne teremtett meg minket. Az a mi életünk, hogy egyek legyünk Krisztussal, Krisztusban. Jézus az Atyáé és mi Jézuséi vagyunk. És ha ez lesz a tudatunkban, a szívünkben, teljesen és minden pillanatban, akkor semmi sem választhat el Tőle. Soha többé. Sem televízió, sem szórakozás, sem a "halaszthatatlan" munkák, sem vírus, sem kijárási korlátozás, sem a szentáldozás hiánya. Hogy ez így legyen, hogy megszülessünk Jézus lábát kenegető Máriák lenni, erre kaptuk talán most az „alkalmas szent időt”.
VálaszTörlésMost, hogy lelassult a világ több időnk jut szeretteinkre, jócselekedetekre! Jézus vezet el minket oda ahol szükség van ránk! Csak figyelni, érezni kell, és megtudjuk mivel, mikor, mi a szándéka!
VálaszTörlés