2020. 12. 01. Iz 11, 1-10 Lk 10, 21-24
Izajás próféta a Messiásról jövendölt.
Egyszer megkérdeztek egy rabbit, hogy miért nem hiszi el, hogy Jézus a Messiás. A rabbi ezzel az izajási szöveggel magyarázta, hogy miért nem hisz Jézusban. Szerinte még nem teljesedtek be Izajás szavai, vagyis nem jött el a Messiás. (A farkas és a bárány nem lakik együtt. A borjú és az oroszlán nem legelésznek együtt. Az oroszlán még nem eszik szalmát. ...)
Izajás szavai természetesen nem is az állatok világában teljesednek be, mert az természetellenes lenne, hanem az emberek világában. Ezt tanítja az Evangélium: megbocsátás, kiengesztelődés... Erre kell nekünk is törekednünk. Így mutathatjuk meg a világnak, hogy Jézusban valóban beteljesedtek a prófétai jövendölések.
"Amikor a hetvenkét tanítvány nagy örömmel visszatért küldetéséből, Jézus felujjongott a Szentlélekben..." Amikor teljesítjük Isten akaratát, amikor az Evangélium szerint élünk, akkor bennünk is felujjong Jézus a Szentlélekben. Megtörténik a kiengesztelődés Isten és ember között. Akkor végre normális, emberi életet élhetünk.
Keressük meg a magunk farkasát, bárányát, oroszlánját, és engesztelődjünk ki egymással!
"Az Isten akaratára való hűséges ráhagyatkozás mindig és mindenütt, minden körülmény között és minden élethelyzetben nagy dicsőséget szerez Istennek. Az Isten akaratára való ráhagyatkozás nagyobb értéket képvisel az Ő szemében, mint a hosszú ideig tartó böjtök, önmegtagadások és a legszigorúbb vezeklés. Az Isten akarata iránti szerető odaadás egyetlen aktusa is nagy jutalmat érdemel. Míg ezt írom, elragad a gondolat, mennyire szereti lelkemet az Isten, s milyen nagy békének örvend már itt a földön." (Szent Fausztina Napló 724)
VálaszTörlés