A 3. fejezet egy nagyon fontos része a könyvnek, amely által nagyon sok mindent jobban meg tudunk érteni a lelkiéletben. Mi az alaptételünk? A léleknek egyesülnie kell Istennel, s ezért fel kell vennie menyegzős köntösét, vagyis meg kell tisztulnia, át kell mennie a sötét, tisztító éjszakákon.
Feladat 45: Miért vagyunk a világban? – Teszi fel a kérdést a Katekizmus.
Hány éjszaka is van valójában? Különböző szempontok szerint különböző számú éjszakákról beszélhetünk. 1? 2? 3? 4? 5? Keresztes Szent János hol kettőről, hol háromról, hol négyről beszél, sőt egy ötödiket is megemlít. Az ötödik a halál utáni tisztítótűz. (Ha az életünkben nem tisztultunk meg eléggé, akkor a halálunk után kell megtisztulnunk. Abszolút logikus katolikus tanítás.) Kettő: az aktív éjszaka és a passzív. Amikor önmagunkat tisztogatjuk – ami sohasem tökéletes; és amikor Isten kezd el tisztogatni bennünket. Kettő: az érzéki, alsó rész megtisztulása; és a szellemi, felső rész megtisztulása. Ha mindegyiket különvesszük, akkor négy tisztulásról beszélhetünk. (Az érzéki rész aktív tisztulása – Kármelhegy útja, a szellemi rész aktív tisztulása – Kármelhegy útja, az érzéki rész passzív tisztulása – A lélek sötét éjszakája és a szellemi rész passzív tisztulása – A lélek sötét éjszakája.) De tulajdonképpen beszélhetünk egyetlen egy éjszakáról is, s annak különböző fázisairól, részeiről. Mindenkinél más és más ez az éjszaka. Mindenkihez külön-külön alkalmazkodik az Úr, mind időben, mind módszerben. (Mert a bűneink, tisztulásunk okai is különbözőek.) Éppen ezért nem szabad szolgai módon magunkra alkalmazni Keresztes Szent János tanítását. A lényeget, a logikát értsük meg és azt vonatkoztassuk magunkra. (Egészen érdekes dolog, hogy van egyfajta éjszaka, amiről nem beszélt Szent János, s amit csak a XX. században fedezett fel Szent Terézia Benedikta, Edith Stein; s ez az éjszaka pedig: a kollektív éjszaka. Amikor ugyanazt az éjszakát, ugyan azt a tisztulást éli át egyszerre több ember.)
Feladat 46: Fedezzük fel saját lelki tisztulásunkat!
Milyen sorrendben következnek, éljük át az éjszakákat? Keresztes Szent János műveiben a sorrend a következő: az érzéki rész aktív éjszakája, a szellemi rész aktív éjszakája, az érzéki rész passzív éjszakája, és végül a szellemi rész passzív éjszakája. Hajlandók volnánk azt hinni, hogy mindannyiunk lelki életében ugyanez a sorrend. Pedig ez nem így van. Ez csak egy írói, technikai sorrend. „Az egyik ugyanis sohasem tisztul meg jól a másik nélkül, s az érzéki rész alapos megtisztulásáról csak akkor lehet szó, ha ez a folyamat a szellemen kezdődik. Éppen azért az érzéki résznek éjjele, amelyről beszéltünk, nem annyira tisztulás, mint inkább a törekvő képességnek bizonyos megjavítása és megfegyelmezése. Ennek oka az, hogy az érzéki résznek összes rendellenességei és gyarlóságai a szellemben gyökereznek és abból merítik erejüket; s éppen azért, amíg ez utóbbiak rossz szokásai, lázongó indulatai és bűnös hajlamai nincsenek kiküszöbölve, az előbbi sem tud igazában megtisztulni.” Tehát valójában egyetlen egy éjszaka van, s annak különböző részei, amik szorosan összetartoznak. S a szellemi tisztulás a legfontosabb. Ez játssza a főszerepet a lélek tisztulásában. Logikus, hiszen felülről árad a kegyelem. Kell idő, amíg az ember alsó részeihez ér. Csak azért kezdjük el tisztogatni az alsó, érzéki részt; mert már a felső, szellemi részt megérintette Isten, a felső, szellemi rész már elkezdett tisztulni.
Feladat 47: Működjünk együtt az Úr tisztító működésével!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése