„Egy titkos lépcsőn álruhában.”
„…titkosnak nevezi ezt a sötét szemlélődést…” „…az ember különösen a szeretet folytán lesz részesévé. Ez pedig titokban, az értelem és egyéb tehetségek természetes működésének tudta nélkül történik.” Mindez nagyon is belül zajlik az emberben, leges legbelül. „S tényleg nemcsak az illető lélek nem veszi észre s nem érti, hanem egyáltalán senki, sőt még maga az ördög sem; nem pedig azért, mert a Mester, aki erre a tudományra tanít bent van lényegileg a lélekben, ahová nem tud behatolni sem ördög, sem érzék, sem értelem.” Ezért kell minden más külsőtől elfordulni, mert ott az ördög is könnyen beavatkozhat. A legbiztosabb útra kell rálépni. Rövid az élet! Miért kísérleteznénk bizonytalan utakkal? Miért kalandoznánk fölöslegesen és időt pazarolva bizonytalan utakon?
Feladat 69: Legyünk láthatatlanok az ördög számára!
A hatásai miatt is titkos. Nem tudja kifejezni emberi nyelven. Mert nem az érzékein keresztül hatolt belé, és ezért nem is tudja elképzelni. „Ezen szemlélődésnek bölcsessége ugyanis Isten beszéde, s kizárólag a szellemi lélekhez van intézve…” „…a lelket elrejti önmagában.” Láthatatlan, támadhatatlan lesz mások és önmaga számára. „Ebből tehát megint csak az következik, hogy ez a szemlélődés, mely a lelket Istenhez vezeti, tényleg titkos bölcsesség.” S ezt a szemlélődést ne gondoljuk valamilyen titkos, kevesek számára elérhető tudománynak! Nézzük az Anyaszentegyház által elénk tárt hit szemével Istent, a világot, önmagunkat!
Feladat 70: A hit útján közeledjünk Isten felé!
„Ez a titkos bölcsesség egyúttal lépcső is.” „…a lélek felmászik, hogy megismerje és birtokába vegye az ég javait és kincseit.” „Szóval: erényről-erényre fognak haladni, mintegy lépcsőfokról-lépcsőfokra s meglátják majd az istenek Istenét Sionban.” (Lépcsős Szent János, a keleti egyház misztikusa 30 lépcsőfokban írja le ezt a felemelkedést.) Fokról fokra Istenhez emelik, másrészt pedig önmagában megalázzák. És a kettő összefügg egymással. Ez az evangéliumi paradoxon. „Azoknak a hatásoknak és közléseknek ugyanis, amelyek igazán Istentől valók, az a sajátosságuk van, hogy aki megalázza magát, az fölmagasztaltatik, aki fölmagasztalja magát, az megaláztatik.” Rendes menete ennek a szemlélődő állapotnak – amíg el nem éri a nyugalmi állapotot – a hullámvasúthoz hasonlít: egyszer szenvedés és gyötrődés, máskor pedig jólét és boldogság. S ezek váltakoznak egymással. Mintha csak azért kapta volna a szenvedést, hogy annál jobban tudjon örülni a boldogságnak. S azért kapja a boldogságot, hogy kibírja a szenvedést. A két állapot jelentése: a szenvedés és a gyötrődés az önismeretben segít bennünket; a jólét és boldogság pedig Isten megismerésében. Amikor mindkettőben előrehaladt már, akkor elérkezik a nyugalom.
Feladat 71: Minden a javunkra válik. Ezzel a tudattal fogadjunk el mindent!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése