Azokról a jelekről, amelyekről föl lehet ismerni, vajon a lelki ember ennek az éjszakának, vagyis ezen érzéki tisztulásnak útján van e vagy sem. „Az említett lelki szárazságok azonban nem mindig a szóban forgó éjszakának és az érzéki vágy tisztulásának folyományai, hanem bűnökből, gyarlóságokból, hanyagságból, lanyhaságból vagy pedig valami rossz nedvből, illetve testi betegségből is származhatnak.” Tehát a lelki szárazságnak mi magunk is lehetünk okai bűneinkkel; valamint beteg természetünk is. Három jel alapján lehet ezeket megkülönböztetni egymástól. El kell tudnunk igazodni a lelki élet labirintusában.
Feladat 24: Vizsgáljuk meg magunkat ezek alapján!
„Az első jel az, hogy az illető nem talál ugyan élvezetet és vigasztalást az istenes dolgokban, de éppoly kevéssé vonzódik a teremtett dolgokhoz.” „Ebből a körülményből tehát nagy valószínűséggel lehet arra következtetni, hogy ez a szárazság és kedvetlenség nem származik újabban elkövetett bűnökből és gyarlóságokból.” „Mindazonáltal ez az égi és földi dolgok irányában érzett kedvetlenség valami testi rosszullétből is eredhet, vagy pedig epés nedvekből, amelyek szintén képesek az ember kedvét mindentől elvenni s éppen azért van szükség a második jelre és tünetre.”
Feladat 25: Nem csak akkor kell imádkoznunk, amikor kedvünk van hozzá! Akkor is imádkozzunk, amikor nincs kedvünk hozzá!
„E tisztulásnak második tünete az, hogy az illető rendesen csak aggódva és fájdalmas érzéssel tud Istenre gondolni, mert azt képzeli, hogy nem képes neki szolgálni, s hogy visszafele süllyed; mindezt pedig azért mert nem talál élvezetet az istenes dolgokban. Ez a jele annak, hogy ez a szárazság és kedvetlenség nem származik hanyagságból és lanyhaságból.” „Ha ugyanis kizárólag ilyen nedvnek volna folyománya, akkor teljes kedvetlenségben és mindentől való undorodásban merülne ki, de nem jelentkeznék a vágy, hogy Istennek szolgáljon.” „De azért, mint mondom, midőn ezek a szárazságok az érzéki törekvő képesség tisztulásából erednek, a szellem, habár az említett okokból kezdetben nem is talál örömet, azért mégis erőt és kedvet érez a cselekvésre.” „..a lelket arra indítja, hogy szívesen legyen egyedül és nyugodtan, anélkül, hogy valami gondolattal különösebben foglalkoznék, vagy kedve volna valamiről elmélkedni.” „Mert mint mondom, ez a működés csakis a léleknek lehető legnagyobb tétlenségében és gondtalanságában jön létre.” „…midőn az ember a szemlélődés színvonalára ér, vagyis amidőn elhagyva az elmélkedést a haladók közé kerül, ekkor már Isten maga működik a lélekben.”
Feladat 26: Minden kedvetlenség ellenére is törekedjünk az Úr felé!
„A harmadik jel, amelynek alapján fölismerhetjük az érzéki tisztulás állapotát, az, hogy az illető bármennyire igyekezzék is, nem képes többé elmélkedni, sem pedig gondolkodni, úgy amint azelőtt szokta, tudniillik a képzelőtehetség segélyével és annak hatása alatt.” „Ezt a harmadik jelet illetőleg természetesen feltételezzük, hogy a tehetségeknek ez a fennakadása és elkedvetlenedése nem származik valami rossz nedvből.” „Ellenben a törekvő képesség tisztulásakor nem így van a dolog, hanem attól a perctől kezdve, hogy az ember abba belépett, a tehetségeknek az elmélkedésre való képtelensége folyton fokozódik.”
Feladat 27: Hagyjuk magunkat vezetni az Úr által az ima útjain!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése