Az érzéki örömök, javak. „…a látás, hallás, szaglás, ízlés és tapintás érzékének, nemkülönben a képzelőtehetségnek körébe vág, szóval, ami a tárgya akár a külső, akár a belső testi érzékeknek.” „…az ember alsóbb részének érzékei, amelyekről most beszélünk, nem képesek és nem is lehetnek képesek megismerni és megérteni Istent, úgy, amint van.” Isten egészen más, mint amit az érzékek valaha is érzékelni tudnak. Ebből következőleg nem is vezethetik el az embert Istenhez. Ezért meg kell tisztulni és el kell sötétülni az effajta örömök tekintetében. Ha azonnal Istenhez emelkedik általuk, az még jó. Csak ne legyen belőle szórakozás, ami lanyhasághoz vezethet. Sok esetben az ember inkább a maga örömét keresi, mintsem az Úristenét. Ne keressük ezeket. Ha a szellemünk általuk Istenhez emelkedik az jó. Ha nagyobb a szellemi haszon, mint maga az élvezet, akkor megengedhető. Hiszen az Úristen azért teremtette őket, hogy általuk Istenhez emelkedjék fel a szellem. „Ha azonban valakiben ezen dolgok és érzéki élvezetek terén nincs meg ez a szellemi szabadság, s akarata hajlandó tetszelegni bennük és táplálkozni velük: az ilyen emberre nézve károsak, s így őrizkedni kell tőlük.” „Ha pedig azt látja, hogy az ilyen szórakozások szelleme uralomra jutott lelkében, azt el kell fojtania; mert minél erősebb lesz benne ez a szellem, ő maga annál tökéletlenebbé válik és annál inkább ellanyhul.” „A lelki embernek tehát minden érzéki örömöt – jusson hozzá akár véletlenül, akár szándékosan – mindig arra kell használnia, hogy általa Istenhez emelkedjék.”
Feladat 138: Az érzéki örömök megtisztítása.
Az érzéki javak iránt érzett öröm kárai. „…értelme elhomályosul, lelke lanyha lesz és unott… további károk: hiúság, az értelem szórakozottsága, mértéktelen kapzsiság, belső és külső tisztesség hiánya, tisztátalan gondolatok, irigység.” „A haszontalan dolgok meghallgatása… szórakozottságot okoz a képzelőtehetségben,… megszólást, irigységet, megítélést, csapongó gondolatokat…” „A kellemes illatok élvezete folytán az ember megutálja a szegényeket…. nem szíveli a cselédséget, nem állhatja ki az alacsony dolgokat és szelleme… elveszti fogékonyságát.” „Az ízek és az ételek élvezetéből falánkság és iszákosság következik… harag, egyenetlenség, az embertársak és a szegények iránti szeretetlenség… szervezeti zavarok, betegségek, …tisztátalan kísértések… a szellem eltompul, s a lélek elidegenedik a szellemi dolgoktól… Ugyancsak ebből az örömből származik a többi érzékeknek és a szívnek szórakozottsága, s az elégedetlenség sok minden dologban.” „A tapintási érzék kedvtelései… megrontják az érzékeket, megkárosítják a szellemet, s kioltják belőle az életerőt és ruganyosságot. Ebből ered az önfertőzés…Ez okozza fajtalanságot; a lelket elpuhulttá, gyávává teszi; az érzéki rész kényelemszerető, édeskés lesz, s kész bármikor vétkezni és másokat rosszra csábítani. … a nyelvet szabadossá, a tekintetet kihívóvá teszi; a többi érzéket pedig a saját erejének arányában többé-kevésbé megrészegíti, eltompítja. Nehézkessé teszi az ítélőképességet… oktalanságot és ostobaságot hoz benne létre. … erkölcsi tekintetben pedig gyávává és ingataggá teszi az embert. A lélekre homály borul , a szív gyönge lesz… érzéketlenséget hoz létre a lelkiismeretben és a lélekben. Nagyon meggyöngíti az észt… jó tanácsot sem megfogadni sem adni nem képes… elveszti befogadó képességét az erkölcsi és szellemi javakkal szemben, s olyan haszontalanná lesz, mint egy összetört cserépedény. … a lelkigyakorlatoknak és a testi önsanyargatásnak elhanyagolása; buzgalom hiánya és hazugság a gyónás és a szentáldozás szentségeiben.”
Feladat 139: Bűneink gyökereinek kiirtása.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése