2012. április 18., szerda

574. A Kármelhegy útja 45.

Ha megtagadjuk az érzéki javakban való kedvtelést, akkor a következő haszon háramlik a lélekre. Lassanként eltűnik szórakozottsága és összeszedi magát Istenben. „Így azután megmarad benne a szellem, megőrzi az erényeket, amelyeket szerzett, sőt mindez növekszik és gyökeret ver benne.”

Feladat 140: Törekedni az összeszedettségre és az erényekre!

„A negyedik osztálya azon javaknak, amelyekben az akarat kedvét lelheti, az erkölcsi javaké. Értjük rajtuk az erkölcsi erényeket és az ezek gyakorlására vonatkozó készséget; továbbá bármely erénynek… gyakorlását; az isteni és az állami törvények megtartását; s egyáltalában minden jóra való hajlamot és tisztességes eljárást.” „S ha valakiben megvannak ezek az erkölcsi javak, annak mindenesetre több oka van ezeknek örülni, mint a három előbbeni osztályba tartozóknak.” „…az erkölcsi javak már az első okból, tudniillik belső értékükre való tekintettel is megérdemlik, hogy birtokosuk örömét találja bennük. Ugyanis béke és nyugalom jár velük, nemkülönben az értelemnek helyes és rendes működése és ennek megfelelő cselekvési mód.” „Szóval emberileg beszélve, az ember nem kívánhatna magának ebben az életben ezeknél jobbat.” Bár már ez is nagy öröm, keresztény ember azonban „ kizárólag és főképpen a második szempont alapján kell az erkölcsi javak birtokában és gyakorlatában örömét találnia, tudniillik azért, mert ha ezeket a tetteket Isten iránti szeretetből gyakorolja, akkor megszerzik neki az örökéletet. Tehát csak azt kell szem előtt tartania és abban kedvét lelnie, hogy jócselekedeteivel és erényeivel Istennek szolgál és dicsőíti.” „A keresztény ember tehát ne annak örüljön, hogy jót tesz és jó erkölcsei vannak, hanem csakis annak, ha minden más érdek mellőzésével Isten iránti szeretetből teszi, amit tesz. Amit ugyanis kizárólag Isten szolgálatában tesz, annak nagy és örök dicsőség lesz a jutalma; de annál nagyobb lesz a szégyene Isten előtt az olyan embernek, akit más szempontok vezetnek.” Tehát nem az erények, azok puszta birtoklása a fontos és a lényeges a lelki életünkben, hanem az Isten szolgálata. És hogy hogyan kell szolgálni az Istent azt az erények mutatják meg. Az erények formába öntik istenszolgálatunkat. Félő, hogy forma, vagyis az erények nélkül szétfolyik, vagy csak virtuális lesz az istenszolgálatunk. Jézus életét és tanítását kell magunkra ölteni az erényekben. Persze mindig Isten ölti belénk, de Isten akaratával, működésével mindig együtt kell működnünk. Igazi értéküket az erényeknek az Isten iránti szeretet adja meg; és nem azoknak mennyisége vagy másfajta minősége. Szeretet nélkül az erények is semmik. „Annál becsesebbek tehát, minél tisztább és tökéletesebb Isten iránti szeretetből fakadnak, s minél kevésbé keres általuk akár földi, akár égi jutalmat, örömet, élvezetet, vigasztalást vagy dicséretet.” „…az erkölcsi javak tekintetében is akaratának egész erejét Istenre irányítsa.”

Feladat 141: Isten iránti szeretetből gyakoroljuk az erényeket!

Az embert hétféle kár érheti, ha akarata hiú módon az erkölcsi javakban találja örömét. „…ha hiú módon lelki kedvét saját jócselekedeteiben és erkölcseiben…” Ezek a károk: hiúság, gőg, dicsekvés, tetszelgés; mások lekicsinylése, mások dicséretét hallva mérgelődnek; nem kizárólag Isten kedvéért teszik a jót, hanem saját élvezetüket keresik, dicséretre vágyódva; az ilyen nem fog Isten részéről dicséretben részesülni; az ilyenek ne haladnak előre a tökéletességben; nagy tévedésben vannak: csak az olyan jótetteket szeretik, amik örömet okoznak; az ilyenek nem tudnak másoktól tanácsot elfogadni, csökken bennük a szeretet Isten és a felebarát iránt, s annál jobban szeretik önmagukat. Vagyis titokban kell tenni a jót; mások és magunk elől elrejtve; csak Isten lássa. Istenért tegyük a jót és ne más érdekért! (Az erények önmagukban is jók. Közelebb visznek Istenhez. De tudjuk Keresztes Szent Jánostól, hogy a lelki javakat sem szabad birtokolnunk. Ha egy erény – mivel birtokolni akarjuk – el akar választani bennünket Istentől – akkor nem ér semmit. De ha helyesen viszonyulunk az erényekhez, akkor nagyon sokat segíthetnek bennünket a lelki életben. Sőt, később majd éppen ezek lesznek a jutalmunk, amiket Istentől kapunk ajándékba. Isten felékesít velük bennünket, mi pedig visszaajándékozzuk őket Istennek. Kölcsönösen feldíszítjük egymást. Az erényekkel kapcsolatban tehát a motívumokat kell tisztáznunk: Miért, kiért tesszük?)

Feladat 142: Ne akarjuk birtokolni az erényeket!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése