2012. április 30., hétfő

622. A Lélek sötét éjszakája 2.

A hét fő bűn, mint lelki gyarlóságok, melyek akadályozzák a lelket az Istennel való egyesülésben.  A gőg. A kezdők lelkében a lelkigyakorlatok leplezett gőgöt idéznek elő. Tetszelegnek saját eljárásukban, megvannak magukkal elégedve. Szívesen beszélnek másoknak lelki dolgokról, szívesen oktatnak másokat lelki dolgokról. Mások lelki életéről szívesen ítélkeznek. Embertársuk szemében meglátják a szálkát, a magukéban pedig nem veszik észre a gerendát. Másról lévén szó, megszűrik a szúnyogot, míg ők maguk lenyelik a tevét. Még gyóntatóikat is megítélik, saját érdekeik szerint választják meg őket. Szeretik kimutatni érzelmeiket a lelki gyakorlatok idején, hogy mások észrevegyék azokat és értékeljék. Azt szeretnék, hogy a gyóntató is jó színben lássa őket. Türelmetlenek saját hibáikkal szemben – saját tökéletességüket akarják elérni és nem Istent. Mintha Isten csak arra lenne jó, hogy őket tökéletesítse. Istent csak önmagukért szeretik. Isten, mint egy szatellit kering körülöttük. (Érdemes megnéznünk a szeretet négy fokát: 1. Önmagukat szeretik önmagukért. 2. Istent szeretik önmagukért. 3. Istent szeretik Istenért. 4. Önmagukat szeretik Istenért.) (A lelki gőg állapotában levők, inkább birtokolni akarják a lelki dolgokat, még Istent is. Nem Isten van a középpontban, hanem inkább saját maguk.) „…nem igen akad egy sem a kezdők között, aki első buzgósága idejében nem esett volna bele legalább annyira-amennyire ezekbe a hibákba.”
Feladat 6: Törekvés a gőg legyőzésére.
„Azok ellenben, akik már a tökéletesség útján járnak, egészen másképp viselkednek és a lelkületük is egészen más.”  Az ilyenek folyamatosan növekednek az alázatban, őszintén kevésre becsülik magukat, inkább másokat tartanak jónak… Szívesen tanulnak másoktól. (Nem ők vannak a középpontban, hanem Isten. Ego-centrikus világkép helyett Isten-centrikus.)
Feladat 7: Törekvés az alázatra.
„Hiszen ezért helyezi bele őket Isten a sötét éjszakába, hogy – amint majd ki fogjuk fejteni – megtisztuljanak gyarlóságaiktól és képesek legyenek előbbre haladni.”
Feladat 8: Hagyjuk magunkat megtisztítani az Úr által!
A szellemi értelemben vett fösvénység főbűne. A lelki dolgokat habzsolják, birtokolják, fösvény módjára birtokolják. A szívük hozzátapadt, nem lelki szegények, nem a lényeget nézik, helytelenül ragaszkodnak a dolgokhoz, birtokolják őket. Ezek sem jobbak azoknál, akik a földi dolgokat akarják birtokolni. Ugyanaz a gyökér, csak most a lelki dolgokon élik ki magukat.
Feladat 9: Törekvés a fösvénység legyőzésére.
Azok ellenben, akik már a tökéletesség útján járnak: „Egyes egyedül az a cél lebeg szemük előtt, hogy jól legyenek Istennel. … Mert mint mondom, ők a tökéletességnek lényeges részére törekszenek, arra tudniillik, hogy Istennek szerezzenek örömet és semmiben sem keresik a maguk kedvét.”  Ide csak a szenvedő, passzív tisztulás sötét éjszakája juttathatja a lelket. „Mindamellett a lélek a maga erejéből is próbáljon tisztulni és tökéletesedni, mert csak így lesz érdemessé arra az isteni orvoslásra, amelyben őt Isten részesíti, hogy azután kigyógyítsa mindabból, amin ő maga nem tudott segíteni.”  Vagyis a magunk dolgát nekünk kell megtenni.
Feladat 10: Mi magunk is próbáljuk megtisztítani önmagunkat!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése