„Háromféle kár és kellemetlenség fenyegeti azt a lelki embert, aki az emlékezetnek természetes ismereteit akarja felhasználni arra, hogy Istenhez jusson, vagy hogy más valamit elérjen.” „A világi dolgok részéről reáháramló kár abban jelentkezik, hogy ezek az ismeretek és okoskodások sok botlással járnak; ilyenek a hazugságok, a tökéletlenségek, érzéki vágyak, téves ítéletek, időveszteség és sok más dolog, ami a lélekben sok szemetet hoz létre.” És itt gondoljunk a médiára. Mennyi információ hömpölyög felénk! Mennyi belőle a valóban szemétre való! S ha nem vigyázunk, ha nem őrizzük a kapukat; akkor ez a sok szemét egyszer csak elborítja lelkünket, úgy mint Nápolyt a szemét. „Tökéletlenséget fog lépten-nyomon elkövetni, ha emlékezetében tart mindent, amit látott, hallott, szagolt, tapintott és ízlelt. Ugyanis mindezek valami érzelmet hoznak benne létre; majd fájdalmat, majd félelmet, majd gyűlöletet, majd hiú reményt, hiú örömet, hiú önteltséget.” Vagyis ezek az emlékek nagymértékben befolyásolják a lelket. Ezek olyan házitolvajok az emberi lélekben. Beengedtük őket és ellopják belső nyugalmunkat. Sőt! „Az pedig természetes, hogy az ilyenek zavarják a tökéletes tisztaságot és az Istennel való egyszerű egyesülést.” Például elmélkedés során a különböző emlék képeket, információkat rakjuk egymás mellé és ezek alapján fontolgatunk. Ha emlékezetünk tele van szemét hegyekkel, akkor abból nem tudunk Belső Várkastélyt építeni. Jobb eleve kizárni őket. Mert ha beengedjük ezeket, akkor küzdeni kell velük, s ha küzdünk, akkor nem mindig mi győzünk. Mert ha beengedjük ezeket, akkor ne csodálkozzunk azon, hogy sokszor el fogunk szórakozni. Csak azokat engedjük be, „ami maga Isten, s ami elősegíti azt az Őreá vonatkozó homályos, általános, tiszta és egyszerű ismeretet; ...és csak azt mellőzzük, ami valami képet, alakot, vagy egyéb teremtett dologhoz való hasonlatosságot tartalmaz.” Meg kell tisztítanunk istenképünket a sok hamisságtól. (A gyomrot is megfekszik a nehéz, zsíros ételek; diétával kell könnyíteni rajta. Lelki diétára kell fogni az emlékezetet.) „Azért legjobb nyugalomba helyezni és elhallgattatni a tehetségeket, hadd beszéljen Isten maga.” „Az emlékezetünk tehát elhallgat és megnémul, s csupán lelkünk fülei maradnak nyitva ebben a mély csendben, s azt mondjuk a prófétával: Szólj Uram, mert hallja a Te szolgád.” Ha az Úr üzenetét akarjuk meghallani, akkor ne a televíziót nézzük egész nap! Mert bár rengeteg információt befogadunk ezáltal (van köztük jó is), de ez nem az a csatorna, amelyen keresztül az Úr üzenete elér hozzánk teljesen tisztán, minden szeméttől mentesen. Más hullámhosszra kell ráállnunk. Legtisztábban a hit, a remény és a szeretet hullámhosszán fogadhatjuk magunkba az Úr üzeneteit. Ebben segíthet bennünket a katekizmus. Bárcsak legalább annyi időt szánnánk a katekizmus olvasására, mint amennyi időt a televízió előtt töltünk!
Feladat 109: Vizsgáljuk meg mivel van tele az emlékezetünk!? Tisztítsuk meg a káros és fölösleges dolgoktól!
„A második tételes kár az ördög részéről érheti a lelket az emlékezetnek természetes benyomásai révén, amennyiben ezen az úton nagy hatást gyakorolhat reá. Ugyanis hatalmában áll képzeteket, fogalmakat és következtetéseket sugallani s azok segítségével a lélekben gőgöt, kapzsiságot, irigységet, haragot stb. kelteni, vagy pedig indokolatlan gyűlöletet, rendetlen szeretetet ébreszt benne, és sokféleképpen megtéveszti.” „Az ördög ugyanis nem árthat máskép a léleknek, mint a lelki tehetségek működése révén.” De ha lelkünk ezen kapuit bezárjuk, folyamatosan ellenőrizzük, akkor nem tud az ördög ártani nekünk. Ezt nevezi a keleti lelkiség a szív éberségének. Ezért kell az értelmet a hitre, az emlékezetet a reményre, az akaratot pedig a szeretetre alapozni. (Egy egészen konkrét példa: megbocsátunk, de nem felejtünk. Vagyis újból és újból előjönnek az emlékezetünkből a fájdalmas dolgok, és ezek érzelmeket váltanak ki belőlünk, ítélkezünk, haragra gyúlunk… Ezekbe az emlékképekbe kapaszkodik bele az ördög, és ezek által kelti bennünk a gyűlöletet. Ezért nagyon fontos nem tárolni őket az emlékezetünkben.)
Feladat 110: Vizsgáljuk meg érzelmeink alapjait!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése