2012. március 27., kedd

505. A Kármelhegy útja 39.

A könyv leglényegesebb mondata következik, ami kifejezi Keresztes Szent János egész misztikáját. „Mózes ugyanis azt parancsolja minden embernek, hogy lelkének összes tehetségeit, vágyait, működéseit és érzelmeit irányítsa Istenre, s ami ereje és képessége van a lelkének, az mind kizárólag erre szolgáljon.” (Ezt a parancsot Jézus is megerősíti a főparancsban.) Keresztes Szent János tanítása, misztikája egészen a Szentíráson alapszik. Ami ott egy mondat, arról a Szent könyveket ír. Ezért kellett kiüresítenünk az értelmünket, emlékezetünket és akaratunkat! Talán nem értettük eddig ezt a sok negatív megfogalmazást! Most ez a pozitív mondat mindent helyre rak bennünk. Nada, nada, nada. Semmi, semmi, semmi. Ami valójában azt jelenti: minden, minden, minden. Mindent oda kell adni az Istennek. Egészen, minden emberi képességünkkel, minden emberi kis darabkánkkal, testestül, lelkestül kell szeretnünk az Istent. Éppen ezért meg kell magunktól kérdezni, hogy mit nem adtunk még át neki? És azt is át kell neki adnunk.

Feladat 125: A főparancs maradéktalan megvalósítása!

„Mert hiszen a lélek ereje az ő képességeiben, szenvedélyeiben és vágyaiban rejlik, ezeket pedig mind az akarat kormányozza. S mikor az akarat ezeket a szenvedélyeket, képességeket és vágyakat Istenre irányítja, elfordítván őket mindattól, ami nem Isten, akkor tartogatja a lélek egész erejét Isten számára s akkor szereti Istent minden erejéből. Hogy pedig a lélek képes legyen ezt megtenni, tárgyalni fogjuk, miképpen kell az akaratnak megtisztulnia összes rendetlen vágyaitól, amelyek miatt nem képes egész erejét Isten számára megőrizni.” (A három emberi képesség: értelem, emlékezet, akarat szorosan összetartozik. S a három emberi képességet az isteni erények: hit, remény, szeretet teszik rendbe. A remény - emlékezet rámutat a célra. A hit - értelem adja az utat. De a hit - értelem önmagában erőtlen, béna. A szeretet - akarat adja az erőt, de önmagában vak. Szüksége van a hit - értelemre és a remény - emlékezetre.)

Feladat 126: Be kell magunkat irányozni egészen Isten felé!

„Négy ilyen érzelem, illetve szenvedély van az akaratban és pedig: az öröm, a remény, a szomorúság és a félelem. (Igazából több is van, de ez a négy a legfontosabb. Lássuk a teljes felsorolást: szeretet, gyűlölet, vágy, iszonyodás, öröm , szomorúság, remény, félelem, bátorság, gyávaság, harag.) Ezek a szenvedélyek, ha okosan használjuk és Istenre irányítjuk őket – vagyis, ha lelkünk csak annak örül, ami a mi Urunk, Istenünk dicsőségére szolgál; ha csak erre irányul reménye; ha nem fáj neki más, mint ami ezt kisebbíti; ha nem fél mástól, csak Istentől: akkor világos, hogy lelkünk egész erejét Isten számára tartjuk fenn és Őreá irányítjuk. Mert minél jobban tud örülni a lélek más valaminek, annál kevesebb erővel irányul öröme Istenre; és minél inkább remél egyebeket, annál kevésbé fog Istenben reménykedni; s ez áll a többiről is.” Ezt az elméletet, lelki tanítást nagyon fontos, hogy átvigyük a gyakorlatba! (Napi gyakorlatunk legyen megvizsgálni: minek örülünk? Miben reménykedünk? Minek szomorkodunk? Mitől félünk?) Meg kell nézni, vizsgálni, tisztítani ezeket a szenvedélyeinket! Meg kell néznünk, hogy mire irányulnak! Helyre kell tenni ezeket a szenvedélyeket, rendet kell bennük rakni, Istenre kell őket irányítani. (Életünk fogatát ez a négy ló húzza. Ha összhang van közöttük, vagyis ha egy irányba mennek; és ha elfogadják a hit – vezető irányítását; akkor helyes úton vagyunk és nagyon gyorsan célba fogunk érni. A testet a léleknek, a lelket pedig Istennek kell alávetni. Vagyis ezt a négy lovat nekünk kell irányítani. Nekünk pedig tudnunk kell, hogy mit akar tőlünk az Isten. És azt meg is kell tennünk, vagyis az alapján kell irányítanunk fogatunkat, lovainkat. Ebben segít számunkra a katekizmus.) Életünk minden területén szükségünk van az anyagismeretre. Csak akkor tudjuk megmunkálni az anyagot, ha ismerjük. Lelki életünkben az anyag, maga az ember. Ismernünk kell a lelki – szellemi – testi összefüggéseket! Keresztes Szent János mindezt megmutatja számunkra.

Feladat 127: Irányítsuk szenvedélyeinket Istenre!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése