Az egyik legfontosabb fejezete a könyvnek. (II.5.) Megmagyarázza, hogy mit ért a léleknek Istennel való egyesülésén. Igazából erről szól az egész könyv, de az egész lelki élet is. Ez a cél. És a cél meghatározza a hozzá vezető utat is. „Miért vagyunk a világban?” – kérdezné egy régi katekézis, kezdené az egész lelki életet. Hát ezért: hogy egyesüljünk az Istennel. (Nem azt az egyesülést értjük alatta, ami minden dolgot érint. Tudniillik Isten minden dologban benne van a teremtésből kifolyólag. Csak azáltal van létben valami is, hogy Isten benne van, létben tartja. Ha nem lenne benne, ha nem tartaná létben, akkor azonnal visszahullna a semmibe.) „…hanem értjük azt az egyesülést és a léleknek azt az áthasonulását, amely a szeretet révén történik. Ez nincs meg mindig és egyedüli alapja a szeretet által létesített hasonlóság.” Vagyis annál jobban egyesülünk Istennel, minél tökéletesebb bennünk a szeretet. (Isten maga a szeretet. Életünk végén szeretetünk alapján leszünk megítélve. Minden ember ki van éhezve a szeretetre. A szeretet az egyetlen misztikus cselekedet.) „Ez utóbbi akkor jön létre, amidőn a két akarata – tudniillik a léleké és Istené – egyugyanazon dologra irányulnak, megegyeznek s az egyikben nincs semmi, ami ellenére volna a másiknak. Ha tehát a lélek tökéletesen kiveti önmagából mindazt, ami kellemetlen Isten akaratának s nem egyezik meg azzal, szükségképen Istenhez hasonul a szeretet révén.” Nagyon egyszerű a lelki élet: mindazt akarni kell, amit Isten akar; és mindazt nem szabad akarni, amit nem akar Isten. Hogy mi mindenről kell lemondania ezen az úton, ezt tárja elénk könyveiben a Szent. S ez a lemondás különböző fokban van meg a különböző lelkekben. „Ebből az következik, hogy az a lélek egyesül jobban Istennel, amely előbbre van a szeretetben, vagyis, amelyiknek akarata jobban megegyezik az Övével. Amelyiknek akarata pedig teljesen megegyezik és teljesen hasonló az Övéhez, az teljesen egyesülve van az Istennel és természetfeletti módon hozzá hasonult.” (Isten akaratát pedig legjobban a hit és az Egyház közvetíti számunkra.) Vagyis nem a természetfeletti jelenségeken múlik az egyesülés – amik persze elősegíthetik az egyesülést, de nem azok a lényeg. Nem az érzelem a fontos. Ez mind-mind csak teremtett dolog, de nem maga Isten. A lényeg: Isten akaratának megtevése. Isten pedig szeretet. Amely már a hit útja. Így előttünk állnak a lelki élet alap pillérei: Isten akaratának keresése és megtevése, hit és szeretet. „…ezen egyesülésnek feltétele,… nem az, hogy a lélek természetes módon értse, élvezze, érezze, vagy elképzelje Istent, sem más ilyen hasonló, hanem kizárólag a tisztaság és a szeretet, vagyis a teljes megadás és a mindenről való lemondás Isten kedvéért.”
Feladat 54: Mi miért vagyunk, élünk a világban? Életünknek, lelki életünknek mik a mozgató rugói? Mi mire építjük életünket, lelki életünket?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése