Van erre egy ellenvetés: „…tekintve, hogy ezekben a természetfeletti látomásokban annyi a veszedelem és annyira akadályozzák a lelket az előbbre jutásban, miért adja meg őket Isten, aki annyira bölcs, s annyira igyekszik egyébként minden akadályt és veszedelmet elhárítani az utunkból?” Keresztes János válasza: „…Isten mindent természetének megfelelő módon mozgat.” Vagyis, fel akarja emelni alacsonyságának végletéből a másik végletbe a Vele való egyesülésre; és ezt szelíden, az illető lélek természetének megfelelő módon teszi. A lélek ajtaján megy be, hogy aztán elvezesse saját magához. Vagyis jó pedagógus módjára először alkalmazkodik a lélekhez, hogy aztán felemelje saját magához. Tökéletesíti az embert az ember természetének megfelelően. „Ily módon vezeti tehát Isten a lelket fokról-fokra a belső dolgok felé, bár az is igaz, hogy Isten nem alkalmazkodik mindig ilyen pontosan ezen fokozatokhoz és nem halad mindig az elsőtől az utolsóig.” Isten a lélekhez alkalmazkodik. Nekünk pedig nem szabad szolgai módon alkalmazkodnunk a lelki könyvekhez! Az Istennel való személyes párbeszédhez kell alkalmazkodnunk. Egyre inkább a hit útja felé kell irányítanunk lelkünket. Nem visszafele kell haladnunk. Nem szabad megrekednünk egy szinten.
Feladat 86: Építsük lelki életünket az Úrral való dialógusra! Ehhez két nagyon fontos segédeszköz: az Egyház tanítása, és a lelki vezető segítsége.
„Ellenben amennyiben képzeleti látomásokról és egyéb természetfeletti benyomásokról van szó, amelyek az ember közreműködése nélkül jönnek létre az érzékekben, ezekre nézve fenntartom abbeli állításomat, hogy soha, semmiféle korban, akár a lelkiélet magasabb, akár annak alacsonyabb fokán, nem szabad azokat kívánni s velük foglalkozni, még akkor sem, ha biztosan Istentől származnak is.” Először is azért, mert a belső kegyelmeket így is úgy is megkapjuk, függetlenül attól, hogy elfogadjuk e a látomásokat. Másodszor pedig, nem kell foglalkoznunk a megkülönböztetéssel – hogy honnan is származnak – ami ebben az esetben fölösleges dolog volna. Időt veszítünk csak a megkülönböztetéssel. Mert ha az ördögtől volna, akkor el kell utasítanunk. Ha pedig Istentől van, akkor így is úgy is megkapjuk a kegyelmet. A megkülönböztetés pedig nagyon nehéz feladat lenne ebben az esetben. A lényegre kell törekednünk a lelki életben. A lényeget kell meglátnunk a lelki életben. A lényeget kell befogadnunk a lelki életben. S mi a lényeg? „Így azután ezekből a dolgokból csupán azt tartja meg, ami Istennek célja és kívánsága, vagyis a jámborság szellemét, mert hiszen Isten nem más okból adja őket.” S mi ez a jámborság szelleme? Avilai Szent Terézia ezt így fogalmazta meg: hogy tettek szülessenek belőle. Vagyis az Úr ezekkel a kegyelmekkel erősíteni akarja gyarló természetünket, hogy rálépjünk a krisztusi útra, hogy Krisztus tanítását életünkben megvalósítsuk, hogy Krisztus tulajdonságait, erényeit magunkra vegyük.
Feladat 87: Váltsuk tettekre a hit tanítását!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése