Mivel az emberbe az érzékein keresztül jutnak be a dolgok, ezért az érzékeit kell kontrollálnia. (Persze az érzékeit megkerülve is juthat információkhoz, természetfeletti módon.) Őrizni kell a kapukat! Ott jutnak be a férgecskék a Belső Várkastélyba! A Filokália, a keleti atyák bölcsessége is ezt tanítja.
Feladat 15: A kapuk, az érzékszervek őrzése!
„Midőn ugyanis az összes dolgokra vonatkozólag megfosztja önmagát minden legcsekélyebb érzéki élvezettől: mintegy sötétben marad, minden nélkül, teljesen egyedül.” Vagyis minden vágyát Istenre irányítja. Minden dolgát, vágyát, egész életét az Istennel való kapcsolatában tisztítja meg. Ami azzal összeegyeztethető, azt megtarthatja. Ami az Istennel való kapcsolatába nem fér bele, azt el kell vetnie magától. Ebben segít bennünket, ebben igazít el bennünket a hit. Nagyon fontos, hogy a hit vezetésére bízzuk magunkat. „…mintegy sötétben marad, minden nélkül, teljesen egyedül.” De hozzátehetjük: teljesen egyedül – Vele. Azért marad sötétben, mert Isten egészen más, mint a világ minden más dolga, amire eddig vágyakozott. Istent nem tudja úgy nézni, mint a televíziót. Nem tudja úgy hallgatni, mint egy másik embert. … Érzékei, vágyai látszólag kielégítetlenek maradnak, sötétbe kerülnek, éjszaka borul rájuk. (De mivel Isten akarja, mégiscsak lehetséges az Isten-ember kapcsolata, mégiscsak lehetséges az ember egyesülése Istennel. És mindennek a közvetítő eszköze: a hit; közvetítő eszközei: a hit, remény és a szeretet. És a többi Istenre irányuló erény.)
Feladat 16: Az Istennel való kapcsolat egy „idegen nyelv”, amit meg kell tanulnunk. Életbevágóan fontos már itt a földön! Isten országában pedig az lesz az egyetlen beszélt nyelv. Ne hagyjunk ki egyetlen napot sem a gyakorlásból!
„S azért mi éjjelnek a lélek szempontjából a lemondást nevezzük, nem pedig azt, ha a lélek tényleg ínségben van, mert hiszen, ha a lélek vágyódik a dolgok után, akkor ínsége ellenére sem lesz üres. Mi tehát itt az élvezeteknek és vágyaknak megszüntetéséről beszélünk, mert ez teszi a lelket szabaddá és üressé.” (Ez nem pusztán emberi szegénység, nyomorúság, hanem lelki szegénység. Az a szegény, aki vágyódik a gazdagság után, valójában nem szegény. Nem független a dolgoktól, a gazdagságtól.) „Ez az első éjjel tehát a lelket érzéki részének szempontjából borítja homályba…” Sajnos a mai világ éppen ezt a lelki szegénységet, ezt a lemondást nem ismeri. Lemondani valamiről, amikor birtokolhatnánk? A sötét éjszakának tehát lemondás, tisztulás dimenziója, értelme , jelentése is van.
Feladat 17: Isten legyen vágyaink végső célja!
Nem szolgálhatunk egyszerre két Úrnak. Az ember természeténél fogva monoteista. Egy célja van. Egy szíve van az embernek. Ha ezt az egy szívemet már odaadtam valakinek, akkor nem adhatom oda másnak. A vonzódás kötődést is jelent, rabságot. Függést. A vágy lefoglalja az embert. Eltölti. Nem csak a kábítószer, az alkohol, a cigaretta okozhat függést. Igazából minden. Mert ilyen az ember. Gondoljunk egy szerelmes emberre, akit teljesen lefoglal szerelme. Csak rá tud gondolni. „Szerelmes embernek aztán beszélhet az ember!” Minden gondolatát, tetteit is befolyásolja a szerelem. Így kell tennünk az Úrral való kapcsolatunkban is. Hagyjuk hogy teljesen lefoglaljon bennünket, mert csak ekkor igaz. Hagyjuk, hogy az Úr iránti szerelmünk legyőzzön bennünk minden más vonzódást. De az Úrral való kapcsolatunk nem foszt meg a többi dologtól, embertől, hanem beteljesíti a többi dologgal, emberrel való kapcsolatunkat. Megtisztítja azokat. Csak Istenben tudjuk helyesen szeretni a dolgokat és a többi embert. Ha Istenben szeretjük a dolgokat és embereket akkor nem alakul ki a függés. Mert az Úr megmutatja a dolgok igazi arcát. Mert az Úr elveszi tőlünk a rossz dolgokat. Mert az Úr megtanít bennünket helyesen bánni a dolgokkal, helyesen viszonyulnunk a dolgokhoz.
Feladat 18: Mitől függ az életünk? Függőségben vagyunk?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése