A kis Velors francia község nagy zavarban volt az 1870-i porosz betörés idején. Az ellenség már-már a község határában. A nagyon jó katolikus lakosok vagyonuk és életük mellett az Oltáriszentség miatt is aggódtak, mert nem volt papjuk, aki azt biztos helyre vihette volna. A közvélemény az volt, hogy csak a község legidősebbje lehet arra méltó, hogy a drága kincset kezébe vegye, és elrejtse.
Mikor azonban az egész nép a templomban, a szomorúan ünnepélyes pillanatot várta, hogy az Úr Jézust biztos helyre kísérjék, az öreg megszólalt: „Erre a tisztségre csak ártatlan gyermek méltó.” Egy kisgyermek a kijelölt helyre vitte.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése