A Kármelhegy útja - II. könyv.
„Sötétben s biztosan egy titkos lépcsőn álruhában…Ó boldog pillanat! Sötétben és rejtőzve, bújva, mikor házam már elpihent.”
„Ebben a második versben a lélek megénekli azt a boldog pillanatot, amelyben sikerült megszabadulnia az összes szellemi tökéletlenségektől és a szellemi részben székelő rendetlen birtoklási vágyaktól.”
Az első könyv arról szólt, hogy a testet, az érzékeket, a vágyakat már sikerült engedelmességre bírni. Most a szellemi részt tisztítja meg. (De ebben a tematikában ne sorrendet lássunk. Mintha először az alsóbb érzéki részeket kellene rendbe tenni, s csak aztán tudnánk hozzálátni a felső, szellemi rész rendberakásának. Sőt, sokkal inkább fordítva van a dolog, Isten előbb a szellemi részt érinti meg, s ennek következtében kezdjük el alsóbb részeinket is alávetni a szellemnek. A gyakorlatban párhuzamosan folyik a kettő, személyre szabottan. Isten mindenkivel egyénileg foglalkozik. És nekünk ezt az egyéni foglalkozást kell megértenünk és ezzel kell együtt működnünk. Ha a szent logikáját megértjük, akkor azt próbáljuk magunkra vonatkoztatni.) Tehát most a szellemi rész megtisztítása következik a tematika szerint.
Feladat 49: Az Istennel való dialógul által értsük meg saját utunkat a tisztulásban!
S ennek egyetlen egy kiváló eszköze van: a hit. „…s kizárólag az eleven hitre támaszkodva, annak révén tartani Isten felé.” Vagyis nagytakarítást kell végeznünk egy cél érdekében életünk minden szegletében. A hitünk alapján kell megvizsgálnunk életünk minden egyes szegletét. „…ezt a lépcsőt nem világítja meg semmi természetes világosság – tudniillik sem az érzékek, sem az értelem fénye…” „Mert ezek közül egy sem képes neki ártani, amíg az eleven hit útján jár.” Vagyis minden szellemi dolgot a hiten kell próbára tenni. Ha a hit azt mondja rá, hogy jó, akkor használhatom; ha azt mondja rá, hogy nem jó, akkor ne használjam. (Mit mond erre a katolikus egyház? Mit tanít erről a hit? Mit mond erről Jézus?) „Mert ha valaki olyan szerencsés, hogy a hitnek sötétjében járhat s fölülemelkedve minden természetes képzeleten és észbeli okokon, a hitet választja vezetőnek, akkor nagyon biztosan halad előre.” Itt már nincs szüksége érezhető epedésre és vágyakra; mint ahogy szüksége volt rájuk az érzéki rész legyőzésében. Itt egyetlen egy dologra van szüksége: „…hogy szellemi tehetségei, vágyai és örömei mind kizárólag a hitben találjanak tárgyat és kielégítést.” Elég száraznak tűnő tudomány ez! Kezünkbe kell venni a Katolikus Egyház Katekizmusát, el kell olvasni és meg kell valósítani; akár érzünk valamit, akár nem. Mert az az igazság.
Feladat 50: Megvetted már a Katekizmust? Olvasod rendszeresen?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése