2012. január 31., kedd

103. A Belső Várkastély 12.

A negyedik lakás kegyelmeinek hatása a lélekre: „…minden erényben jobbá lesz és folyamatosan növekszik.” Ezen mérhetjük le, hogy Istentől erednek e a kegyelmek vagy sem. Az ördög próbálja utánozni őket, de a hatásokat nem tudja! De néha természetes dolgok is produkálhatnak e kegyelemhez hasonló dolgokat. De itt is hiányoznak a hatások. Az erények zsinórmértéke az okosság. Ez az imádságra is vonatkozik. Azt is kontroll alatt kell tartani, mert különben veszélyes dolgok sülhetnek ki belőle. (Önbecsapás, képzelődés…)

Feladat 38: Amennyire tőlünk függ gyakoroljuk az erényeket. Működjünk együtt az Úr jobbátevő tevékenységével. Ne akadályozzuk a nekünk ajándékozott jó kibontakozását.

A negyedik lakás sajátossága az összeszedettség imája. A szétszórtság ellentéte, amikor végre egy irányba, Isten fele néz az egész ember. A világ megpróbálja szétszórni az embert, a lelki életben viszont elengedhetetlenül szükséges, hogy összeszedjük magunkat. Megkülönböztethetünk aktív és passzív összeszedettséget; aszerint, hogy mi magunk próbáljuk összeszedni magunkat, vagy pedig Isten szed össze bennünket. Az első nem teljes. Mi nem tudjuk magunkat teljesen összeszedni; de mindenképpen meg kell próbálnunk. Ez a legjobb előkészület arra, hogy ha Isten akarja, akkor összeszedjen bennünket. „…úgy tűnik, mintha az imádság említett épülete minden emberi erőfeszítés nélkül emelkedne.” „Szokták mondani, hogy a lélek magába fordul, vagy maga fölé emelkedik.” „A nagy Király… jó pásztor módjára, oly halk füttyszóval, hogy szinte meg sem hallják, megismerteti velük hangját, hogy ne legyenek olyan elveszettek, hanem térjenek vissza a lakásokba. S olyan ereje van a pásztor füttyének, hogy ezek minden külső dolgot, amely fogva tartotta őket, otthagynak és bemennek a várba.” „Néha, még mielőtt elkezdene Istenre gondolni, ez az ember már bent van a várban, nem tudni, honnét, sem azt, hogy miként hallotta meg pásztora füttyét.” „…az ember valami finom és határozott belső összpontosulást érez…” „…ez itt nem a mi akaratunkon múlik, hanem azon, hogy Isten mikor akarja megadni nekünk ezt a kegyelmet.” „Meggyőződésem, hogy amikor Ő Felsége ezt megadja, olyanoknak adja, akik már készen állnak az evilági dolgok elengedésére. Nem azt mondom, hogy állapotbeli kötelességeiket engedjék el, hiszen ezt nem tehetik meg, hanem a vágyakat: mert őket Isten különösképpen hívja arra, hogy figyeljenek a belső dolgokra.” Vagyis a magunk dolgát, a magunk aktív összeszedését nekünk kell elvégeznünk. Ez az összeszedettség imája, ez az isteni füttyszó, a határ megtapasztalása. Valami olyat tapasztalunk meg a lelki életünkben, ami nem a természethez tartozik, ami nem tőlünk függ. (Vágyainkat kell elengedni, megtisztítani – Keresztes Szent János misztikus műveinek témája ez.)

Feladat 39: Küzdjünk a szétszórtság ellen. Gyakoroljuk az összeszedettséget. Szedjük össze magunkat, dolgainkat, képességeinket. Ebben segíthet bennünket a Jézus ima, a keresztény meditáció…

De ne gondoljuk, hogy ezektől a kegyelmektől, ezektől a misztikus kegyelmektől függ az üdvösségünk! S ezért ne is akarjuk őket mindenáron megszerezni! Sok út vezet Istenhez! Keressük meg a saját utunkat, amit Isten kijelölt számunkra! „…érdemeket szerez szóbeli imádsággal és engedelmességgel, és ki fogja érdemelni, amit amúgy érdemelne ki, sőt talán többet is.”

Feladat 40: Az Úrral, a gyóntatóval, a lelki vezetővel való dialógusban keressük meg saját lelki utunkat.

Ez a lakás is egy folyamatos lakás. Már a lelki élet kezdetén arra kell törekednünk, hogy egészen Isten fele forduljunk. Hogy aztán végül teljesen átadjuk magunkat Istennek, hogy Isten teljesen lefoglaljon magának bennünket. A hét lakás tulajdonképpen hét nagyon fontos lelkiéleti aspektus, állapot, magatartás. Persze különböző mértékben vagyunk bent az egyes lakásokban a lelki élet elején, közepén és végén! Szent Terézia ezt a hetet tartotta nagyon fontosnak a lelki élet folyamán. De persze, ahogy ő maga is megjegyzi vehetnénk többet is. Egyéni lelki életünkben a saját egyéni lakásainkat kell megkeresnünk, kell azokat belaknunk. Például, ha valaki házas ember, akkor azt a lakását okvetlenül meg kell élnie. Életbevágóan fontos számára a házasság lakásának belakása, Isten akarata szerinti minél jobb megélése. (Például a férjjel, a feleséggel való kapcsolat; a gyerekek…) Ugyanez elmondható egy pap papi lakásáról is. Erről a két lakásról például Szent Terézia nem beszélhetett, mert ő soha nem volt ebben a két lakásban. Neki nem volt „fontos”, de másnak életbevágóan fontos lehet. Ne olyan lakásokat éljünk meg, amik igazából nem is olyan fontosak számunkra! A saját belső várkastélyunkat, annak lakásait találjuk meg és építsük fel! Nagyon fontos, hogy egy saját magunk által, saját magunknak készített, belső várkastély listát állítsunk össze a saját egyéni lakásainkról; és azokat gyakran vizsgáljuk meg: hogyan éljük őket! Lehet olyan eset is, hogy hírtelen az Úr minden lakásból kivezet bennünket és csak egyetlen egy lakásba helyez be bennünket. Ilyenkor ez a legfontosabb lakás. Ilyenkor ne mással foglalkozzunk! Például, hírtelen valami nagy öröm, boldogság ér bennünket, ami teljesen lefoglalja egész lényünket. Vagy éppen fordítva, valami nagy megbántás, tragédia, kellemetlenség ér bennünket, ami szintén teljesen lefoglal bennünket. Most ezeken keresztül közeledik az Úr, szólít meg bennünket; most ezeken keresztül kell válaszolnunk neki. Végül egy konkrét példa: halálos betegségbe esünk. Hírtelen minden lakás eltűnik, csak ez a halálos betegség lakás marad. Ezen lakás által szólít meg bennünket az Úr: Nézd! Már csak rövid, nagyon rövid idő és végleg egyesülünk. Készülj fel! Engedj el mindent és mindenkit, és adj át nekem mindent és mindenkit! Isten szeretetének jele ez. Fel akar készíteni bennünket a találkozás előtt. Tudnunk kell mit kezdeni ezzel a lakással is. Nagyon fontos, hogy a gyermekek nevelésében is minél előbb kezdjük el tudatosítani ezeket az egyéni lakásokat, hogy minél teljesebb életet, lelki életet tudjanak élni! Ezek az egyéni lakások gyónási, lelki vezetési témák lehetnek! Ne fölösleges témákról beszéljünk gyóntatóinkkal, lelki vezetőinkkel, hanem a lakásokról, lakásainkról, a bennük levő bútorokról.

Feladat 41: Keressük meg saját belső várkastélyunk saját lakásit. Tudatosítsuk őket. Kezdjük belakni azokat az Úrral való dialógus által.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése